Nem szégyellem, egyre ritkábban kapcsolom be a televíziót, szabadnapokon pedig még az internet elé is csak reggel és este verődöm oda. Augusztus 20-án, a Red Bull ünnepünkön már nem is tudom miért, de kapcsolgattam a tévét, talán az ünnepi műsorokat nézegettem, és egészen odáig merészkedtem, hogy az m1 teletextjét is átlapoztam.
Lapozgatok, lapozgatok, egyszer csak döbbenten olvasom: elhunyt Vadászné!
A teletext lassú és kiszámíthatatlan, ezért azonnal ránéztem a Nemzeti Sport Online oldalára, ha valahol, hát ott csak írnak a szomorú valóságról, szóval szorongva kerestem, vajon tényleg AZ a Vadászné távozott közülünk?
De sehol egy kis hír, sehol egy keretes, nézem a kézilabda cikkek gyűjtésénél, az utolsó 6-8 írás nem erről szól… Közben látom, hogy máshol mit írnak, hogy a bejelentés 17 óra táján történt, a MOB részéről. Ezt aztán azonnal átvette mindenki, még a Blikk is…
Szégyen, nem szégyen, de úgy melegében lehordtam az NSO ifjú munkatársait, jogosnak vélt indulatomban még a közismerten Vasas-fan Sinkovicson keresztül is anyáztam egy picit… Mert az még valahogy érthető, hogy egy bulvárkiadóhoz csapódott sportnapilap is átalakul a popularitás irányába, hogy a napi fél tucat Real Madrid és C. Ronaldo kétsorosok elégítik ki az olvasókat, de hogy egy világhírű magyar sportoló elvesztése még egy „kis színest” sem ér meg..?
Egyszer csak mit látok? A Google találati csokorban elrejtőzve ott az NSO írása is… Méghozzá augusztus 19.-i dátummal, és abban a szomorú esemény ideje még egy nappal korábbi…
Természetesen azonnal visszavontam szidalmaimat és elnézést kértem, amit utólag mégis megbántam, mivel mégiscsak gusztustalan, hogy ez a hír percek alatt eltűnik a sok felesleges bulvárszemét „alatt”!
De akkor a MOB a hunyó! Miért csak két nappal később? Mondjuk a Vasas SC honlapján is ott a hír, 19-i keltezéssel, de még a MOB-énál is szűkebb terjedelemben. És hát lássuk be, elég kevesen állítják be az angyalföldi klub honlapját kezdőoldalnak a böngészőjükben… Kíváncsi lennék, hogy a Vasas háza táján hogyan foglalkoznak az egykori nagyságaikkal, a korabeli eredményszállítókkal? Gyanítom, hogy sehogy…
Nézzük meg, hogyan is emlékezett meg a MOB egy korábbi olimpikonjáról?
„Ötvenkilenc éves korában elhunyt Vadászné Vanya Mária, a Vasas 250-szeres válogatott kézilabda-játékosa. Tizenhárom éven át meghatározó klasszisa volt az angyalföldi gárdának, 11 bajnoki címhez és 8 kupagyőzelemhez segítette a piros-kékeket. Tagja volt az 1982-ben BEK-győztes csapatnak. Két olimpián Montrealban a bronzérmes, Moszkvában a negyedik helyen végzett csapatban szerepelt, négy világbajnokságon, az 1982-s budapesti VB-én az ezüstérmes csapatban is játszott.
Temetéséről később történik intézkedés.”
Jómagam a hetvenes-nyolcvanas években nagyon sok kézilabdameccsen voltam, igaz nem vasas-drukkerként, hanem szimpla angyalföldiként, de a kézilabdát nekem a Vasas női csapata jelentette! Bevallom, Sterbinszkyék, Vadásznéék és a többiek nagyon-nagyon sok esetben szereztek felejthetetlen örömöt számomra!
Úgy éreztem, hogy egyszerű szurkolóként, volt sportolóként, sportszerető emberként illendően kell megemlékeznem nekem is!
Bemutatok egy roppant érdekes cikket a Vasas 1981-es évi nyári műsorfüzetéből! Egy 28 éves kiadványból… Amit vélhetően nagyon-nagyon kevesen ismernek, hiszen a forrás ma már csak néhány fanatikus padlásán található meg…
Történt, hogy a klub 70. születésnapjára megszavaztatták a szurkolóit, szerintük vajon kik a Vasas minden idők legjobb sportolói? Érdemes végignézni a neveken! A magyar sporttörténelem egy különleges, bearanyozott fejezete tárul elénk a neveket olvasván!
Ebben a hihetetlen névsorban Vadászné Vanya Mária számára a 10. hely jutott! Kozma „Pici”, Papp Laci, Németh Imre, Hegedűs Csaba vagy Illovszky Rudi bácsi között!
Ez bizonyítja, hogy a szurkolók szerették és elismerték! Kár, hogy napjainkban már csak egy négysoros gyászjelentést ér mindaz a rengeteg siker, ami régen a világ legnagyobbjai közé emelte Vadásznét!
Jóval többet érdemelne MOB-tól, a sajtótól vagy a volt klubjától…
A teljes, illusztris lista:
És a "futottak még"...
